Kérdések és válaszok a koronavírus vakcinával kapcsolatban

Éppen egy évvel ezelőtt szerzett tudomást a WHO a kínában fellépő újfajta koronavírusról. Az azóta világjárvánnyá vált betegségre megfeszített munka árán végre a vakcinát is előállítottak – mely sok kérdést vetett fel.

Éppen egy évvel ezelőtt, december 31-én jutott el egy jelentés a WHO-hoz, amelyben arról számolnak be a kínai hatóságok, hogy egy újfajta, tüdőproblémákat okozó vírus ütötte fel a fejét a kínai Wuhanban. A vírust azóta világszerte 82 millióan kapták el, és csaknem 1 millió 800 ezren haltak meg a szövődményeitől. A világ országai bezártak, maszkot hold az emberiség, gazdasági csődök lógnak a nyakunk fölött, nem csoda hát, hogy a Föld nemzetei egyre sürgették egy védőoltás kifejlesztését – ami a vártnál hamarabb sikerült is. Egy kicsit talán túl gyorsan is sikerült a gyógyszercégeknek előállni a vakcinával – kapták fel sokan a fejüket, így aztán hamar gyanakvás kezdte el övezni ezeket. Ráadásul az sem segített a közvéleménynek, hogy az oltóanyagok egy részét Kínában és Oroszországban fejlesztették ki, valahogy bizalmatlanságot kelt az emberben az „orosz vakcina” hangzása.

Ugyanakkor a közelmúltban a Pfizer is bejelentette, hogy túl vannak a klinikai vizsgálatokon, és az oltóanyaguk, a BioNTech-vakcina már készen áll a széleskörű bevetésre is. Az Európai Gyógyszerügynökség december 21-én törzskönyvezte a Pfizer-BioNTech Covid-19-ellenes oltóanyagát, december 26-án érkezett Magyarországra az első szállítmány, 9750 oltóanyag, amelyet öt oltópontra vittek. December 22-ig több, mint 300 ezren regisztráltak a vakcinainfo.gov.hu oldalon, ezzel jelezve szándékukat az oltásra, mely egyébként önkéntes alapon fog történni.

Sajnos egyebek között az elmúlt években szárnyra kapó vakcinallenességi mozgalom mára már olyan mértékben megfertőzte a közvéleményt, hogy nagyon nagy a bizalmatlanság bármilyen oltóanyaggal szemben. Cikkünkben összegyűjtöttünk néhány általános kérdést az új vakcinával kapcsolatban. Ezekre a válaszokat nagyrészt dr. Rékassy Balázs egészségpolitikai szakember rádiós interjúja alapján válaszoltuk meg, melyet ide kattintva meg is hallgathatnak.

Hogy lehetséges, hogy ilyen hamar ki tudták fejleszteni a vakcinát?

Egyrészt azért, mer már volt két másik járvány, amelyek okozója ugyanúgy az úgynevezett béta-koronavírusok csoportjába tartozott: 2002-2003-ban a SARS, illetve 2012-2013-ban a MERS. Mindegyik ugyanabba a víruscsoportba tartozott, ismert volt az alapszerkezetük. Olyanok ezek a kórokozók, mint a narancsba szúrt szegfűszeg: a felszínen lévő tüskefehérjék, amelyről egyébként a koronavírus a nevét is kapta, azok, amelyek kiváltják a szervezet immunválaszát. Ami a vírus belsejében van örökítőanyag, az a szervezetünk számára mellékes. Az ezzel foglalkozó kutatási anyagok már lényegében kéznél voltak a korábbi járványoknak köszönhetően. A másik: a klinikai vizsgálatokat a kormányok nyomására és pénzügyi támogatásának hatására felgyorsították: nem magát a teszteléseket, hanem az ezzel járó bürokratikus folyamatokat.

Melyik vakcinában bízhatunk meg?

Olyan vakcinát válasszunk, amit az Európai Gyógyszerügyi Hatóság, amely egy független szakmai szervezet, jóváhagy. A Pfizer/BioNTech-vakcinát azóta már jóváhagyták. De egyébként sem valószínű, hogy a Pfizer olyan vakcinát tenne nyilvánossá, ami nem felelt volna meg az előírásoknak, hiszen egy olyan gyógyszercégről beszélünk, ami több száz másik gyógyszert is gyárt és fejleszt, komoly presztízsveszteséggel járna, ha kiderülne, hogy valamilyen gond van az új oltóanyaggal. Egyszerűen nem éri meg nekik bevállalni, hogy elkapkodottan fejlesszenek ki egy vakcinát, amit az egész világon használni fognak: minden szem rájuk tapad most, nem hibázhatnak.

Tartalmaz a vakcina legyengített kórokozót?

A klasszikus oltóanyagok valóban ezt tartalmazzák, a covid oltóanyag azonban egészen új technológiára alapszik: a vírus örökítőanyagában azonosították azt a gént, amely a felületén lévő tüskefehérjéket kódolja. Olyan technológiát használtak, hogy ezt az örökítőanyag szakaszt egy emberre ártalmatlan adenovírusba ültették be, és ezt adták be. Ez az úgynevezett vírusvektor technológia, ez a módszer már korábban is ismert volt, például az ebola vírus oltásánál. És ezt alkalmazták például az új AstraZeneca oltóanyagban is. A Pfizer oltás még ennél is kifinomultabb: nem használ vektorvírust, hanem egy másik genetikai trükkhöz nyúl: az úgynevezett messenger RNS-t veszi alapul. A lényeg, hogy egy sejtben a fehérjeszintézis úgy történik, hogy az adott génszakaszról az információt egy hírvivő molekula (a messenger RNS) lemásolja, és viszi tovább egy sejt „fehérjegyárainak”. A tüskefhérjéket kódoló génről messenger RNS-t képeztek, ezt egy lipidrétegbe csomagolták, és ezt tartalmazza a vakcina. A lipidburokra azért van szükség, mert a hírvivő RNS nagyon bomlékony, és éppen ezért nagyon hidegen, -80 fokon tárolják a vakcinákat.

Ha ez egy ennyire új technológia, honnan tudhatjuk, hogy megbízható?

A Pfizer már túl van a 3-mas fázisú klinikai vizsgálatokon, vagyis már legalább 40 ezer emberen tesztelték az oltóanyagot, és az Európai Gyógyszerügynökség is már jóváhagyta. Másrészt pedig: azok a segédanyagok, amik miatt klasszikusan félünk egy vakcinától, mert bizonyos mellékhatásokat okozhatnak, nincsenek jelen ebben az oltóanyagban: nem tartalmaz semmi mást lényegében, mint az említett messenger RNS-t. Mit okoz ez egy emberi sejtben, ha ezt beadjuk? A sejtek fehérjegyárai a hírvivő molekula hatására legyártják a koronavírus tüskefehérjét, ami önmagában ártalmatlan, de az immunrendszer ezt használva már védekezni tud, felismeri a támadó kórokozót.

De ez a messenger RNS nem tud beépülni az ember DNS-be, és ezáltal nem betegíthet meg?

A messenger RNS olyan, mint egy levél: általa a sejten belül egy kommunikáció történik a gének és a sejt fehérjegyárai között. Miután a levelet „elolvasták”, a levelet „elégetik”, azaz a messenger RNS elbomlik. Éppen ezért van szükség az extrém hűtésre, mert önmagában nagyon könnyen elbomlik. Annyi a trükk az egészben, hogy jelen esetben a „levelet” az oltóanyagon keresztül adjuk be, nem pedig maga a sejt „írja”. A messenger RNS-ek nem tud hatással lenni az ember DNS-re, hiszen maga a sejt is termeli ezeket napi szinten.

Van értelme egy mutálódó, változó vírusra oltóanyagot adni?

A koronavírus nem annyira változékony, gyorsan mutálódó, mint például az influenza. De nem is ez a fontos: a koronavírus esetében a felületen lévő tüskefehérje a lényeg: mindegy, hogyan változik a vírus örökítőanyaga, amíg a burok ugyanaz marad, ugyanis ezek a speciális fehérjetüskék azok, ami miatt meg tudják támadni a tüdő sejtjeit. Olyan ez, mint amikor egy bűnbanda egyik tagját az általuk használt fegyver alapján azonosítja be a rendőrség: mindegy, ki tartja a kezében a füstölgő pisztolyt, ha a kezében van, akkor bandatag. Jelen esetben a vakcina a pisztolyt ismeri fel.

Gyerekeknek és terheseknek miért nem adjuk ezt a vakcinát, ha ennyire megbízható?

Gyerekeknek azért nem adjuk első körben, mert a vírus elsősorban az idősekre veszélyes. A gyerekek sokszor tünetmentesen átesnek a betegségen. Az oltások kezdetén prioritási sorrendet kell felállítanunk. Tehát nem arról van szó, hogy nem kaphatják, hanem egyelőre nem szükséges, hogy ők is megkapják. Terheseknek pedig azért nem adható, mert a klinikai vizsgálatokon terhes nők nem vesznek részt, tehát ez egy olyan csoport, amiről még nincsen adat.

Úgy hallottam, hogy az oltás csak 3 hónapig ad védettséget. Akkor három hónap múlva újra be kell magam oltatni?

Ez az adat félrevezető: azért mondják, hogy legalább 3 hónapos védettséget ad, mert ennyi idő telt el a klinikai vizsgálatok kezdete óta. Olyan ez, mintha beülnénk a moziba egy film közepére, és megkérdeznénk valakitől, milyen hosszú, amire csak azt tudják megválaszolni, hogy mennyi ideje tart. Hogy pontosan milyen hosszú védettséget ad az oltást, ezt majd csak évek múlva lehet pontosan megmondani – ez egy kivárásos játék, nem lehet előre megjósolni. Ezt folyamatosan vizsgálni fogják.

Ha olyan hatékony az oltás, akkor kiért kell kétszer oltatni?

Ez számos ismert oltás esetében bevett módszer: ahhoz, hogy a szervezet immunválaszát megfelelő módon aktiváljuk, és fenntartsuk, sokszor nem elegendő egyszer beoltatni magunkat. Ezt nevezzük emlékeztető oltásnak.

A vírus elvileg csak a népesség 1 százalékát érinti. Miért érdemes foglalkoznom vele, miért oltsam magam be egyáltalán?

Mert a járvány által okozott gazdasági és társadalmi károk jócskán meghaladják az oltás kockázatait. Összemérhetetlenül nagyobbak az oltás előnyei, mint hátrányai, ha egyáltalán beszélhetünk hátrányokról. Nézzünk csak körbe: ez az egy százalékos érintettség is teljes meghátrálást okozott a mindennapi életünkben. Ha együtt akarunk élni a nagyszüleinkkel, ha érintkezni akarunk a hozzátartozóinkkal félelem nélkül, akkor igenis be kell magunkat oltatni.

Úgy hallottam, hogy okozott már komoly mellékhatást is az oltás?

Az említett 40 ezer fős klinikai vizsgálat során senkinél nem jelentkeztek komolyabb mellékhatások. Viszont amikor széles körben elkezdték használni az oltást, valóban akadt néhány eset, ahol fellépett súlyosabb allergiás roham, de ennél az illetőnél ismert volt, hogy hajlamos lehet ilyen reakcióra. Itt ne a szénanáthásokra, vagy a macskaszőr-allergiásokra gondoljunk, hanem olyan emberekre, akik kénytelenek maguknál epipent hordani, mert akár egy méhcsípés is anafilaxiás sokkot válthat ki náluk. Ezeknek az embereknek egyelőre nem ajánlott beoltatni magukat. Éppen ezért kell egészségügyi intézményben szakember által beadatni a vakcinát, aki azonnal cselekedni tud, ha egy ilyen ritka reakció mégis fellépne.

Azt hallottam, hogy legalább a népesség 60 százalékának be kell oltatnia magát. Mi történik, ha nem érjük el ezt a számot?

Ebben az esetben a vírus velünk marad, és évről évre gócszerűen fellángol egy újabb járvány. Magától nem fog eltűnni. Vagy kialakítunk egy nyájimmunitást, vagy még éveken át velünk marad. Ebben pedig csak az oltás segíthet.

Én már átesetem a betegségen. Szükséges beoltatnom magam?

Ha már felépültünk a betegségből, és nem fertőzünk, akkor mindenképpen. Ugyanis bármily meglepő, a jelenlegi adatok azt mutatják, hogy ez az új messenger RNS technológiás vakcina stabilabb immunválaszt alakít ki, mintha átestünk volna a fertőzésen.