Egyre több a kórházban ápolt és az elhunyt COVID-os
A magyar víruskövető rendszer elérte a tesztelési kapacitása határát, mind nagyobb az azonosítatlan esetszám, ha a folyamat így marad, krízis jöhet – állítja a szakértő.
Tanulságos interjút hozott le tegnap a Portfolio, melyben Oroszi Beatrix epidemiológust kérdezték a magyar járványhelyzet jelenlegi állapotáról.
Többek között arról is szó esett, miért van az, hogy az utóbbi hetekben minden nap hasonló, 1000-1100 körüli esetszámokról számolnak be – elérte volna a járvány a tetőzését?
A szakértő elmondta: sajnos, a magyar tesztelési kapacitás érte el a plafonját, heti 70 ezer tesztelésnél nem végeznek többet az országban. És ez nem jó hír, ugyanis így túl kevés az elvégzett vizsgálat ahhoz, hogy az új eseteket azonosítani tudjuk, és így a rendszer már nem képes megrajzolni a valós járványgörbét. Vagyis nem tudhatjuk pontosan, hogy napi 1500 új esetünk lenne-e, vagy akár annál több is. Jelenleg a magyar rendszer napi 800-1200 koronavírusos beteg azonosítására képes.
A WHO javaslata szerint ahol a pozitív tesztek aránya eléri az 5 százalékot, ott emelni kell a tesztelés volumenét a valós nyomonkövetés céljából. Magyarországon ezt az értéket már szeptember elején elértük, az elmúlt hetekben pedig tartósan 10 százalék felett volt: például a ma reggel közzétett mintavételi adatok szerint 14,39 százalékos arányban lettek pozitívak a vizsgálatok eredményei. Ez az úgynevezett detektálási ráta.
Ehhez képest Ausztriában például kétszer annyit tesztelnek, mint hazánkban: ott is szeptemberben lépték át az 5 százalékos detektálási rátát, onnantól kezdve arányosan növelték a tesztelések számát, és meg is tartották az aránymutatót.
A szakember szerint mindez azt jelenti, hogy a hivatalosan bejelentett napi esetszám többé nem tekinthető hasznos adatnak. Mint ahogyan a Csernobil című sorozatban az erőműben dolgozó munkások csak 3,6 röntgen sugárzási szintet jelentettek a pártvezetőségnek, mivel a mérőműszereiknek ez volt a maximális értéke.
Vagyis az állandósult napi esetszámokból nem szabad azt a hamis következtetést levonni, hogy a járvány a platóhoz ért volna. A vírus terjedése nem lassult, sőt még mindig növekvő tendenciát mutat. Ezt más indikátorokból is meg lehet állapítani, mint például a súlyos lefolyású kórházi kezelést igénylő esetek gyakoriságának növekedéséből és a halálozás alakulásából. Utóbbival kapcsolatban a számok magukért beszélnek: az elmúlt két hétben 240 koronavírusos beteg hunyt el, ami több mint a duplája az azt megelőző két hét COVID-haláleseteinek. Ha ez a tendencia folytatódik, két hónapon belül a heti elhalálozások a kétezret is meghaladhatják.
Felívelőben van a kórházban kezeltek és a lélegeztető gépen lévő betegek száma is. A ma reggeli adatok szerint jelenleg 1519 koronavírusos beteget ápolnak kórházban, közülük 160-an vannak lélegeztető gépen. Az előbbi adat az elmúlt két hétben duplájára, utóbbi a triplájára nőtt. Ha ezek a tendenciák tartósak maradnak, igen hamar komoly krízis áll be az egészségügyben. Ahogy arra egy magyar intenzív terápiás szakorvos rámutatott egy hónappal ezelőtt: hiába a 16 ezer lélegeztető gép, nincs elegendő intenzíves szakápoló a működtetésükhöz, megközelítőleg csupán kétezren dolgoznak a magyar egészségügyben. A számokból az is kiderül, hogy minden 10. kórházba kerülő koronavírusos beteg lélegeztető gépre fog szorulni az ellátása során.
Az epidemiológus hangsúlyozta, hogy odáig jutott itthon a helyzet, hogy pusztán teszteléssel és kontaktkutatással már nem lehetne megfékezni a járványt, bár ezek továbbra is fontos eszközei a védekezésnek. Ám a tényleges fékentartáshoz az egyének szabálykövetésére lenne szükség: be kell tartani a három legfontosabb ellenlépést: a maszkviselést, a 1,5 méteres távolságtartást és a fizikai kontaktusszám csökkentését. Ilyen közegben a vírustagadók és a maszkellenesek csoportja rengeteget árthat a közegészségnek. Ha a személyes védekezést, a központi tesztelést és kontaktkutatást nem megfelelően végezzük, akkor egy nehezen kezelhető, nagy őszi-téli járványhullámra számíthatunk. Ebben az esetben pedig nem marad más eszköz, mint az ország ismételt lezárása.
