Látványos csillaghullással kezdődik az év

Érkeznek a Quadrantidák, az egyik legbőségesebb meteorzáport hozó raj – közölte a Svábhegyi Csillagvizsgáló. Késő este és hajnalban érdemes az eget kémlelni, némi felhősödés várható ugyan, de nem borul be teljesen.

Az írás pillanatában éppen felszakadozni látszik a felhőzet. Amennyiben így marad, akkor nagyon látványos csillaghullást láthatunk az este és az éjszaka folyamán, ugyanis érkeznek az úgynevezett Quadrantidák. A meteorraj óránként akár 100-120 meteort is képes produkálni. Az IharosMet tájékoztatása szerint estére és éjszakára némi felhősödés várható, de nem borul be teljesen, ködfoltok pedig hajnalban alakulnak ki.

A szülőobjektuma a 2003 EH1 nevű kisbolygó, ami mindössze 3 kilométer átmérőjű, ennek ellenére mégis ennyire látványos csillaghullást produkál.

A csillagvizsgáló szerint a meteorraj gyakorisági maximuma, azaz, amikor a legtöbb hullócsillag lesz látható, 16 és 20 óra között esedékes, azonban Magyarországról csak a késő esti és a hajnali órákban lehet belőlük a legtöbbet látni. Azt is írták, hogy nemcsak hullócsillagok, hanem fényes tűzgömbök észlelésére is lesz esély.

Mindenesetre, aki csillaghullás-megfigyelésre adja a fejét az éjszaka folyamán, az rétegesen és melegen öltözzön fel, és keressen egy fényszennyezéstől mentes helyet, például a Szoborpark területe kiváló hely ehhez a tevékenységhez.

A csillagvizsgáló több érdekességet is megosztott a meteorrajjal kapcsolatban, például azt, hogy minden meteorraj arról a csillagképről kapja a nevét, ahová a hullócsillagok által kirajzolt vonalak összefutnak, ennek a csillagászati fogalma a radiáns. A Perseidák radiánsa a Perseus csillagképbe, míg a Geminidáké a Geminibe, de a Quadrantidák radiánsa az Ökörhajcsár (Bootes) csillagképbe esik, ugyanis Jérôme Lalande francia csillagász 1795-ben egy új csillagképet alkotott meg, aminek a Quadrans Muralis nevet adta, ám a Nemzetközi Csillagászati Unió 1922-ben kiadott, egységesített csillagképlistája már nem tartalmazta ezt a konstellációt, így az elnevezés már csak a meteorraj nevében él tovább.

Természetesen, mint a csillagképek többségéhez, ehhez is tartozik több legenda, talán a legérdekesebb, hogy az ókori görög mondavilág szerint Ikariosz lányát, Érigonét Zeusz helyezte fel az égre, a Szűz csillagképbe, a szomszédos Ökörhajcsár csillagképbe pedig Ikariosz költözött.

Történt ugyanis, hogy a derék Ikariosz magától Dionüszosztól kapott egy szőlőindát, sőt, még a borkészítés titkára is megtanította, így ő lett az első szőlőműves. Ikariosz pedig talán a bor mámorában, talán csak az önzetlensége révén megkínálta a pásztorokat a nedűvel, akik annak a rendje és módja szerint berúgtak tőle. Igen ám, de a pásztorok azt hitték, hogy Ikariosz megmérgezte őket, ezért nemes egyszerűséggel agyonverték, másnap reggel, amikor a „mérgezés” megszűnt, eltemették. Ikariosz lányát, Érigonét Ikariosz kutyája vezette el édesapja sírjához. A lány bánatában felakasztotta magát.

A Szűz csillagkép szomszédos konstellációja lett az Ökörhajcsár, aminek szomszédságában pedig a Vadászebek csillagkép egyik csillaga Maira, Érigoné kutyája lett.

(Kiemelt kép: Fatih Kurt/Anadolu Agency via Getty Images)