A forradalom hőseire emlékeztek Nagyatádon

Az 1956-os forradalom hőseire emlékeztek ma a nagyatádiak a Nagy Imre téren. A városi megemlékezésen beszédet mondott Dr. Ludas László polgármester és közreműködtek az KSZC Ady Endre Technikum és Gimnázium 11/H osztályos diákjai.

Sok nagyatádi jelent meg szerda délelőtt 10 órakor a Nagy Imre téren, hogy megemlékezzen az 1956-os forradalom hőseiről, de számos vendég is érkezett, itt volt többek között Ander Balázs és Szászfalvi László országgyűlési képviselő is.

Az ünnepi műsor kezdetén a Nagyatádi Szépkorúak Nyugdíjas Klub énekkara két dalt énekelt, majd Dr. Ludas László, Nagyatád polgármestere ünnepi beszédét az Egy mondat a zsarnokságról című Illyés Gyula költemény egy részletével kezdte.

– Ez a vers maga volt a rendszer elé tartott tükör, a kegyetlen szembesítés a valósággal az ötvenes években és a forradalom leverését követő időszakban egyaránt. Ennyire érzékletesen, ilyen pontosan sem előtte, sem utána senki nem tudta megfogalmazni, szavakba önteni azt, hogy mit jelent a zsarnokság – mondta.

– Ha meg akarjuk érteni az 1956-os forradalom jelentőségét, értelmét, hatását, akkor tudnunk kell, értenünk kell azt is, hogy milyen előzmények vezettek a forradalomhoz. Az ötvenes években nagyon sokan érezhették a kilátástalanságot, a kiszolgáltatottságot, a reménytelenséget, a zsarnokságot a népköztársaságban, amelyben valójában egy szűk, kommunista pártelit félelmetes diktatúrája épült ki. Az elnyomó rendszer képviselői tudták, hogy hatalmuk nem a néptől származik, ők uralkodtak a népen.

Hozzátette: az ember sok mindent kibír, és egy idő után megtanul alkalmazkodni a körülményekhez. Megtanultak az emberek zárt ajtók mögött suttogva beszélni, titkon Szabad Európa rádiót hallgatni, megtanulták a hallgatást, a másokkal szembeni bizalmatlanságot és együtt éltek a csengőfrásszal, a lefüggönyözött fekete autóval, mert a félelemnél is erősebb volt az élni akarás.

– Sokan valóban nem is értették, hogy mi történt, mi változott meg ilyen gyorsan. Honnan a hit, a bátorság, az erő, az akarat, miből táplálkozik a remény, hogy sikerülhet, hogyan születhetett meg az az összefogás, amely néhány órán, napon belül így összekovácsolta az egész magyar nemzetet? Sokáig úgy is tűnhetett, hogy a hatalom részéről talán elég lesz a nyilvános önkritika-gyakorlás, a reformok ígérete, némi engedmény, és a rendszer tovább működhet. Csak egyet nem értettek meg sem akkor, sem később: a rendszer maga volt a hiba, minden probléma eredője, és mint ilyet, nem lehetett megreformálni.

Elmondta: a szabadságharcot a túlerőben lévő szovjet katonai csapatok leverték, a forradalom elbukott ugyan, de a rendszer halálos sebet kapott, melyet sohasem tudott kiheverni. A novemberben létrejött Kádár-rendszer bűnben fogant.

– Ez a 13 nap meghatározó lett valamennyi magyar ember számára. Fontos, mert újra bebizonyítottuk, hogy mi egy szabadságszerető nép vagyunk, nem tudunk és nem akarunk elnyomás alatt, zsarnokságban élni. Fontos, mert bebizonyítottuk, hogy ki tudunk, és ki merünk állni az igazunkért, az igazságért, a függetlenségünkért, hogy a túlerővel szemben is bátran harcolunk és ha kell, életünket is feláldozzuk a szabadságért, mert fontos számunka a független, szabad Magyarország.

Úgy fogalmazott: 1956 októberében a magyar nemzet visszanyerte függetlenségét. A szabadságharcot a túlerőben lévő szovjet katonai csapatok leverték, a forradalom elbukott ugyan, de a rendszer halálos sebet kapott, melyet sohasem tudott kiheverni. A novemberben létrejött Kádár-rendszer bűnben fogant.

– Óvnunk, őriznünk, megbecsülnünk kell ezt az örökséget. A forradalom hőseinek, áldozatainak emléke örökké bennünk kell, hogy éljen. 1956 erős fundamentum nemzetünk számára, amelyre érdemes jövőnket építeni – mondta beszéde végén Dr. Ludas László.

Az ünnepi beszédet követően a KSZC Ady Endre Technikum és Gimnázium 11/H osztályos diákjai mutatták be megható, modern és mozgalmas ünnepi műsorukat. Őket Szabóné Haluskay Ágnes készítette fel.

Az ünnepség végén a polgármester, civil szervezetek, intézmények és politikai pártok helyezték el a tiszteletadás, megemlékezés koszorúit virágait a kopjafánál.