Kipróbáltuk a 63. Bázis legújabb szabadulószobáját

A híres és hírhedt Pablo Escobar nyomára kell bukkani a 63. Bázis legújabb szabadulószobájában. Kipróbáltuk, kiszabadultunk, de nem volt könnyű.

Elöljáróban annyit, hogy a szervezők és ötletgazdák – Horváth Tímea és Kása Barbara – elmondták, hogy sokan félnek kipróbálni a szabadulószobákat, ám nincs mitől tartani: egyfelől semmilyen fizikai akadályt nem kell leküzdeni, a játékosok folyamatos rádiós kapcsolatban lehetnek a személyzettel, akik ráadásul egy monitoron keresztül látják is a játékosokat. Fontos azt is kiemelni, hogy ezekben a szobákban ijesztgetés és élő szereplők sincsenek, tehát nincs mitől tartani.

A legújabb szoba a nyolcvanas évek Kolumbiáját idézi meg, a hírhedt drogbárót, Pablo Escobart kell elfogni ahhoz, hogy a végső ajtó kinyíljon. Ehhez számtalan feladatot kell teljesíteni, vannak – viszonylag – egyszerűek is, ám jellemzően többlépcsős feladványokkal találkozhatunk. Különböző lakatok, tárgyak, számok segítik és hátráltatják a játékosokat, akik egy idő után elkezdenek abba a hibába esni, hogy mindenben kódokat és jeleket keresnek.

A szoba három helyiségből és az előtérből áll, utóbbiban is várja a játékosokat egy megoldandó feladvány, amit teljesíteni kell ahhoz, hogy a tényleges játéktérbe juthassanak. Az első helyiségből csak akkor lehet továbbjutni, ha mindegyik feladattal végeztek a játékosok, a másodikból a harmadikba szintén. 

A szabadulószoba kitalálói remek hangulatot varázsoltak, a helyiségek jól visszaadják azt a hangulatot, ami a 80-as évek Kolumbiájára jellemző – legalábbis arra, amit a filmeken láthatunk, a háttérben pedig a korszaknak megfelelő zene szól.

Előzetes tudás a megoldásokhoz nem kell, elég, ha az ember a logikára és a problémamegoldó készségére alapoz. Mivel ez a legnehezebb szoba, a rutintalanabb játékosoknak azt ajánlják, hogy legalább hárman, de inkább többen kezdjenek neki a szabadulásnak. A szabadulás maximum hatvan percig tart, a legújabb szoba ennyi idő alatt szűkösen, de teljesíthető.