Húsz éve csatlakozott Magyarország az Európai Unióhoz 

Ezer év Európában, húsz év az Európai Unióban – ezzel a címmel szervezett a Mosolygó Balatonföldvár Egyesület a húsz évvel ezelőtti európai uniós csatlakozás apropóján egy évfordulós megemlékezést.

Állami megemlékezést ugyan nem tartottak a húsz éves európai uniós csatlakozás tiszteletére, ám Herényi Károly, a Mosolygó Balatonföldvár Egyesület elnöke Balatonföldvárra hívta az uniós csatlakozáskor hivatalban lévő miniszterelnököt, Medgyessy Pétert, valamint Jeszenszky Gézát, a rendszerváltás utáni első külügyminisztert. 

Herényi Károly arról beszélt, hogy nagyon meglepődött, hogy a huszonöt éve történt NATO-csatlakozás és a húsz éve történt EU-s csatlakozás évfordulója előtt a kormány kijelentette: semmiféle központi ünnepséget nem rendeznek.

– Pedig teljesült egy olyan ezeréves álom, amit ezer esztendeje dédelgettünk, hogy a sors lehetővé tegye, hogy oda tartozzunk, ahova mindig is tartozni szerettünk volna. Nem volt egyszerű a rendszerváltást követő 14 év, hisz a rendszerváltoztatás után mindent át kellett alakítani, megszűnt a tanácsrendszer, helyette lett az önkormányzatiság. A tervgazdálkodás helyett piacgazdaságot kellett bevezetni. Az akkori külpolitikát három dolog határozta meg: a határon túli magyarság érdekében a szomszédos országokkal az őszinte kapcsolatrendezés, a NATO- és EU-csatlakozás. Ez 14 év alatt sikerült ellenszavazat és kifogás nélkül. 

Herényi szerint egy dologban vagyunk vezetők az EU-ban, ez pedig a korrupció. A tagországok közül most már csak a magyar kormány nem akar az Európai Ügyészség részévé válni. A kormány szerint ez a szuverenitásunkat sérti, de valójában csak azt nem akarják, hogy a bárki belelásson a dolgokba.

– Az EU GDP-jének az 1 százalékát adjuk, mégis el akarjuk foglalni Brüsszelt. Mi a különbség a két tizennégy év között? Az elsőt az együttműködés politikája és kultúrája jellemezte, 2010 óta pedig a szembenállás kultúrája, ami azt jelenti, hogy mindenkiben ellenséget keresünk, látunk.

A balatonföldvári Bajor Gizi Közösségi Házban tartott rendezvényen Medgyessy Péter leszögezte: ha a magyarok úgy akarnának élni az EU-s támogatás nélkül, mint az EU-s támogatásokkal, akkor 20 év alatt 21 év munkáját kellett volna elvégezni, hisz a 2004-es csatlakozás óta egy egész év magyar GDP-je érkezett Magyarországra az unióból.

– Kétségeket támasztó kérdéseket hallok, hogy jó-e nekünk a tagság. Pedig jó a gazdaságnak, az agrárszférába például 14 ezer milliárd forint támogatás érkezett azért, hogy a szektor talpon tudjon maradni, fejlődni tudjon. 

Mint ahogy az oktatás és az egészségügy is rengeteg támogatást kapott, bár az egykori miniszterelnök szerint erre még ennél is több igényt kellett volna támasztania a mindenkori kormányoknak. 

– A napi politikai csatározásban jelenleg két szélsőség van. Az egyik azt mondja, hogy nem értünk el semmit ebben az időszakban, a másik pedig azt, hogy most már utolérjük Ausztriát. Ezek közül egyik sem igaz, de az igen, hogy mind a magyar gazdaságnak, mind a magyar embereknek jót tett az, hogy az EU tagjai vagyunk. 

Szerinte az EU egy dolgot nem tudott megoldani, ez pedig a társadalmi és területi különbségek szűkítése. Példaként hozta dél-kelet Magyarországot, ahol – annak ellenére, hogy az EU jelentős összegeket áldozott rá – most csaknem nagyobb az elmaradás a többi régióhoz képest, mint korábban. 

– A legnagyobb kérdés valójában az volt, amikor csatlakoztunk, hogy a mentalitásban tudunk-e közelíteni Európához. A gazdasági integrációra Magyarország többé-kevésbé fel volt készülve, sokat haladtunk előre, de amiben nem tudtunk szépet és nagyot felmutatni, az a mentalitás integrációja. Hogy érezzük, hogy a közösséghez tartozunk, felelősségünk van irántuk és elvárjuk, hogy ők is felelősséggel viseltessenek felénk. Ebben sokkal lassabban haladunk, de nemcsak mi, a másik 9 akkor csatlakozó ország is nehezen halad.

Beszélt még a mostanában divatossá vált szuverenitásról is.

– Ezt védjük, most már hivatalunk is van, de ilyenkor nem szabad elfelejteni, hogy mi egy integrációs rendszerbe léptünk be, akkor a szuverenitásunkból valamit fel kell adni, hogy hosszabb távon nyerjünk. Ha egy kis szuverenitásról lemondunk, akkor a másik oldalon a közös döntések előrébb viszik az közösséget, több és gazdagabb lesz az EU, ezáltal mi is többek leszünk. Az tud igazán szuverén lenni, akinek megvan hozzá az ereje.

Medgyessy úgy fogalmazott: az EU-s csatlakozás nem egy út vége, hanem egy út kezdete, amiben a mentális integrációt meg kell valósítsuk és minden hasznot igénybe kell vennünk, úgy, hogy másokat közben ne fosszunk meg semmilyen lehetőségtől. 

– Én abban bízom, hogy a tagságunk tanulság is, és bízom benne, hogy a mostani és a leendő kormányok ezeket a tanulságokat végiggondolják és levonják a következtetést – zárta beszédét. 

Jeszenszky Géza a rendszerváltást követő első szabadon választott magyar kormány külügyminisztere történelmi példákkal mutatta be, hogy Magyarország mindig Európához akart tartozni, aminek a végén, 1994 április 1-jén az ország benyújtotta a tagsági kérelmét az Európai Unióba.

Úgy fogalmazott: Akár vannak ünnepségek, akár nem, egyértelmű, hogy Magyarország is rengeteg profitál és profitált ebből a tagságból.

(Fotók: Ormai Bálint)