„A magyar társadalomban szükség van egy fordulatra”

Csütörtökön este a kétszáz állomásos országjárásának egyik helyszínéül Nagyatádot választotta a Második Reformkor, ahol a pártelnök mellett Pekárné Farkas Emese, a párt alelnöke vitatta meg a közügyeket az érdeklődőkkel. A pártelnökkel, Vona Gáborral beszélgettünk.

A Második Reformkor 2023 szeptemberében alakult, ám a programjukat már egy évvel előtte elkezdték formálni. Vona szerint kuriózum, hogy egyáltalán van programja egy politikai pártnak Magyarországon.

– Ha csak egy újabb pártot akartunk volna, akkor annak semmi értelme nem lett volna. Tehát nekünk nagyon át kellett gondolnunk, hogy mi az az újdonság, amit mutatni tudunk. A pártok általában azt keresik, hogy mi az, amire az emberek vevők. Ilyen értelemben tömegcikkeket gyártanak magukból. Mi azt mondtuk, hogy ezt az utat elhagyjuk, és azt keressük, hogy mire lenne szüksége Magyarországnak.

A programjukban kilenc olyan ügyet emeltek ki, amelyek érdemes közösen dolgozni a társadalommal. Ezek – egyebek között – a fiatalok életkezdésének támogatása, az egészégügyi prevenció fontossága, a pártmentes önkormányzatiság és az úgynevezett Magyar Élelmiszer Körök kialakítása.

Ez utóbbi egy olyan koncepció, amelynek még a valóság és számtalan szakmai egyeztetés próbáján át kell menni.

– A legfontosabb, hogy az élelmiszerellátásban az ország képes legyen az önellátásra. Most, sajnos nem képes, miközben az adottságok megvannak hozzá. Alapvetően helyi szintű termelésben gondolkodunk, amit csak az adott régió zöldterülete elbír, azt önmaga termelje meg. Most is vannak ilyen civil kezdeményezések, különféle kosármozgalmak, amelyek megpróbálják összekötni a termelőt a fogyasztóval. A fiatalabb generációban az igény megvan, hogy egészségesebb, helyben termelt élelmiszer kerüljön az asztalra.

Ennek a megvalósításához állami támogatást és megfelelő jogi hátteret is biztosítanának.

– Azt is tudjuk, hogy a jelenleg a termelői „biopiacok” látogatása a felső középosztály hétvégi luxusprogramját képezi, miközben az ország adottsági alkalmassá tennék arra, hogy ha valami bio, akkor az nem valami drága, elérhetetlen dolog kellene legyen, hanem az legyen a furcsa, ha valami nem bio. Fontos lenne, hogy a magyar élelmiszeripar megtalálja a karakterét, mert azt sem tudjuk eldönteni, még 30 év után sem, hogy mi a magyar élelmiszeripar profilja.

Az élelmiszeripart úgy általában egy nagyobb koncepcióban képzelik el, a gazdasági koncepciójukban pedig az úgynevezett prevenciós ipar is szerepel.

– Szerintünk ez egy alternatívája lehet az akkumulátor-nagyhatalom koncepciónak, amit mi átgondolatlannak és károsnak tartunk. A prevenciós ipar az az egészségügyi prevenció, ami támogatja minden olyan iparág összefogását, ami hozzásegíti a magyar embereket ahhoz, hogy egészségesebben, jobban és tovább éljenek.

„Fiatalok nélkül nem lesz Magyarországból semmi”

– Ahhoz, hogy Magyarországnak legyen jövője, ahhoz társadalmi fenntarthatóságra is szükség van, és a fiatalok nélkül ez nem létezik. Ha a fiatalok kimennek külföldre dolgozni, akkor nem fog senki adót fizetni, társadalombiztosítást fizetni, dolgozni. Akkor a vendégmunkások és a nyugdíjasok országa maradunk. Én azt gondolom, hogy meg kell értetni a középkorúakkal, akik még aktívak, és különösen a nyugdíjas társadalommal, hogy amiről beszélünk, az nemcsak a fiatalokról szól, nem a nyugdíjasok ellen van, hanem éppen értük is, hogy azok a fiatalok, akik a nyugdíjrendszer biztonságát képezik, maradjanak itthon.

Vona úgy véli, hogy a fiatalokat nem képviseli a politikában érdemben senki. A 25 év alattiak SZJA-kedvezményéről az a véleménye, hogy igazából a célzott személyeket sem győzte meg, hisz, mire manapság valaki a munkaerőpiacra lép már 23-24 éves, így egy-két éven belül hirtelen belecsöppen a magyar valóságba.

– Ez egy jól eladható marketingdöntés, de nem erre van szükség, hanem egy átgondolt koncepcióra. Fontos számunkra, hogy lakásprogramot szeretnénk indítani, de nem bérlakásokban, hanem saját tulajdonban gondolkodunk, hisz aki ma lakást bérel, az éppen saját lakásra nem tud félretenni, sőt, néha ételre sem futja. Ez nem életpálya-modell, hanem egy csapda.

Egy olyan konstrukciót alakítanának ki, ami uniós és állami forrásokból, önkormányzati közreműködéssel és olyan banki konstrukcióval támogatnák, ami a bérlőből a tulajdonossá válás lehetőségét teremtené meg. A pártelnök felvetette a moduláris lakások építésének lehetőségét, ami bővíthető lenne, annak függvényében, hogy hányan élnek a háztartásban.

– Ez egy átfogó program, helyi alapanyagokból, korszerű technológiákkal, moduláris építőipari konstrukciókkal, a helyi kis- és középvállalkozások bevonásával.

Vona beszélt a pártmentes önkormányzatiság intézményéről is: szerinte ez egy lassú folyamat, de fontos lenne, hogy az emberek ne egy pártlogóra vagy álcivil szervezetre adják le a voksukat, hanem nézzék meg, nézzenek utána, hogy kinek szavaznak bizalmat. Ezzel együtt az önkormányzatiság meggyengített autonómiájának visszaállítását is szorgalmazzák.

– Nagyon sok olyan lokálpatrióta van az országban, aki csak azért nem lép be az önkormányzati közéletbe, mert nem akarja a pártpolitikát sem direkt, sem áttételes formában. A koncepciónk az, hogy az önkormányzati választásokon a jelölőszervezetek közül vegyük ki a politikai pártokat. Ez annyit jelentene, hogy polgármester vagy helyi képviselő kizárólag egy egyesület jelöltje vagy független magánszemély lehetne.

A pártelnök hosszú távban gondolkodik. Szerinte a pártja az egyik legfiatalabb Magyarországon, olyanokkal dolgozik együtt, akik vállalták, hogy nem a rövid távú siker, hanem a társadalmi folyamatok változása mellett teszik le a voksukat.

(Fotók: Ormai Bálint)