„…éppen Mudin a legjobb hiányoznék közülünk”

A futballszezonban kéthetente járunk a Mudin Imre Sportcentrumban. Mudin Imre emlékét egy emléktábla őrzi a sportpálya falán. De ki is volt ő pontosan?

Mudin Imre 1887-ben született Kétegyházán, egy francia származású kalaposmester hatodik gyermekeként. A gyermekek közül pusztán ketten érték meg a felnőttkort, ő és a bátyja, Mudin István, akivel közel hasonló életutat jártak be. Mindketten Aradon végezték az iskolájukat, mindketten tanárként, sportolóként tevékenykedtek, a frontra is együtt vonultak be. Mudin István nemcsak a testvére, hanem egyben edzője is volt Imrének. Abban viszont mindenképp különbözött kettejük pályája, hogy míg István egyetlen magyar bajnoki címet sem nyert, addig Imre 13 alkalommal állhatott fel az országos bajnokságok dobogóinak legfelső fokára.

Miután elvégezte a tanárképzőt, Nagyatádra került, ahol számtant, fizikát és természettudományt tanított az egykor polgári fiúiskolában. Ezen felül sportünnepségeket szervezett, versenyeket is rendezett és csatlakozott az 1911 novemberében alakult Nagyatádi Atlétikai Clubhoz (ami Lelbach Keresztély támogatása nélkül nem alakulhatott volna meg), így eshetett meg, hogy 1912-ben a stockholmi olimpián egy nagyatádi klub igazolt versenyzője lett hatodik helyezett súlylökésben. Korábban – 1908-ban – Londonban szabadstílusú gerelyhajításban, szabad- és görögstílusú diszkoszvetésben, valamint súlylökésben is indult az olimpián, akkor előbbiben szerzett hetedik helyet. (Ezen az olimpián Mudin István vitte a magyar csapat zászlaját az olimpia nyitányán.)

Elévülhetetlen szerepe van a korabeli nagyatádi közösségi sportélet alakításában, ő szervezett először az országban fiúiskolák közötti versenyeket. Érdekesség, hogy miután Nagyatádról Kaposvárra költözött és tanárként helyezkedett el, akkor Fekete István írót is tanította.

Nemcsak nemzetközi szinten volt eredményes, 1908 és 1914 között minden évben ő volt a súlylökés magyar bajnoka, 1915-ben nem versenyzett, mert a fronton szolgált, de 1916-ban (súlylökésben, gerelyhajításban és diszkoszvetésben) és 1917-ben (gerelyhajításban és súlylökésben) a frontról hazatérve hódította el a magyar bajnoki címet. A súlylökés országos csúcsát összesen tízszer javította meg, és ő volt az első magyar atléta, aki 13, majd pedig 14 méter fölé dobta a súlygolyót.

Fennmaradt róla egy fénykép, amit a Nagyatádi Városi Múzeumban őriznek, ahogy a fronton is edzett: jobb híján a lövészárokból dobálta a gránátokat. (Nyitóképünkön.)

1914-ben önkéntesként vonult be a Békéscsabai Császári és Királyi 101-es Gyalogezredhez a testvérével együtt, ahol mindketten főhadnagyi rangig vitték, és mindketten odavesztek a háborúban. Mudin István 1918 júniusában halt meg, erről a korabeli sajtó így írt:

Mudin István hősi halála

Atletikánknak ismét gyásza van, A háboru molochja uj áldozatot követelt. Mudin István a MAC általánosan becsül és szeretet sulyatlétája vérzett el az orosz fronton junius 22-én. Eggyel ismét kevesebben vagyunk. A régi gárda egyik oszlopos tagját terítse le a golyó, hogy gyászba borítson egy viruló családot.

Fiatal felesége lett özvegy és kis fiacskája árva. Mudin Imre sulydobó bajnokunk és rekorderünk testvérbátyját és sportban tanító mesterét veszítette el Istvánban. A család gyászában az egész sporttársadalom osztozik.

Mudin István kezdetben az Aradi AC színeiben szerepelt mint birkózó és sulyatléta, majd a MAC tagja lett. Mint versenyző legszebb eredményeit a kalapácsvetésben érte el. Ennek a sportágnak ugyszólván különálló képviselője volt és rekordere is; mint gerelyvető, főleg a magyar gerelyvetésben volt kiváló, de a svédgerelynek is mestere volt.

Sulydobásban és diszkoszvetésben nem tudott a legelsők közé emelkedni. Kiváló sporttudása révén három olympiádon képviselte becsülettel a magyar színeket. Jó megfigyelő volt és mint oktató is elsőrangu volt. Legkiválóbb tanítványa Imre öccse volt a többszörös bajnok és rekorder.

Mudin Imrét akkor érte lövés, amikor már három hét sem volt hátra a háborúból. A testét soha nem találták, és a Huszadik Század még 1918-ban is azt írta, hogy reménységgel várják az előkerülését. Ez soha nem történt meg.

Mudin Imre eltűnt

Sulyatlétikánk büszkeségéről október 23-ike óta nem tud semmit családja. A háborut befejező nagy visszavonulás óta nem jött hír senkihez. Bíró reménységgel vártunk mi is kedvező hírt felőle.

Lehet, hogy fogságba esett, vagy megsebesült, de a legrosszabbra is el kell készülve lennünk. A magyar dobó atlétikára nagy veszteség volna, ha most amikor minden erőre oly igen nagy szükség van, éppen Mudin a legjobb hiányoznék közülünk.

(Felhasznált irodalom: Szigeti Csaba: Bajnokok voltak és igazi hősök: A békés megyei Mudin fivérek; Huszadik Század folyóirat több száma; Kalcsó István: A Mudin fivérek, Kétegyháza, 2008)

(Nyitókép: Nagyatádi Kulturális és Sport Központ / Makrai Péter (CC BY-NC-SA))