Vészjelzés a Dráváról: extrém alacsony a vízszint

Talán még soha nem látszott ennyi homokpad, mint mostanában, néhol szinte száraz lábbal át lehet kelni a félszigetekre, Barcsnál mind jobban látszanak a II. világháborúban felrobbantott egykori Dráva-híd körvonalai.

Ebből komoly baj lehet a környék mezőgazdasága, az erdők és az állatvilág szempontjából is – hívta fel a figyelmet a HelloVidék. Bár a feljegyzések szerint az elmúlt évszázadban hat alkalommal is előfordult, hogy a víz szintje nem érte el a 64 centimétert, a hatás mégis extrémnek tűnik most. 

Rekordközeli alacsonynak mondható a vízállás Hódossy Attila, a Duna-Dráva Nemzeti Park természetvédelmi őre szerint. Úgy fogalmazott, hogy ez fokozódó gondot jelent: a környező erdők és gyepek ugyanis kiszáradnak, veszélybe kerülnek az élőhelyek, velük együtt pedig a kétéltűek, a halak és számos növényfaj. A talajvízszint csökkenésének hatása akár több kilométerre is kiterjed, emiatt egyebek között az igen értékes, 100-120 éves tölgyesek is elkezdtek kiszáradni.

Az idei év alacsony vízállása megközelíti az eddigi legkisebb vízállás (LKV) értékeket – erősítette meg a Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóság. Ez Barcsnál -165 cm-t jelent (LKV: -172 cm 2016. év). A szakemberek rámutattak, hogy míg a vízgyűjtő felső szakaszán a csapadék alapvetően hóban esik és a hőmérséklet is 0 fok körül mozog, a vízállás lényeges emelkedése nem várható. Abban bíznak a korábbi statisztikai adatok alapján, hogy márciusban már emelkedhet a vízszint.