A köztársasági elnök két dél-somogyi városba látogatott
Barcson átadott ma egy 400 millió forintból kialakított turisztikai központot, Csurgón pedig a református iskola diákjaival folytatott eszmecserét Szászfalvi László országgyűlési képviselő kíséretében – írta az MTI.
Novák Katalin: megfontoltan kell nyilatkozni a háboróúról, nehogy belesodródjunk
Az államfő Somogy vármegyei látogatásának második napján a csurgói Csokonai Vitéz Mihály Gimnázium, Általános Iskola és Kollégium diákjaival folytatott eszmecserét az MTI beszámolója szerint.
A diákok kérdéseire válaszolva beszélt a visegrádi 4-ekkel való együttműködés mostani nehézségeiről, mert éppen a háború miatt nem azonosak az álláspontok, de hangsúlyozta, hogy a négy ország együttműködése a közös érdekérvényesítés és a globális gazdaság szintjén is kiemelkedően fontos.

Novák Katalin egy másik kérdésre válaszolva azt is megfogalmazta, hogy a háború kapcsán egyes államok vezetői sokszor felelőtlenül nyilatkoznak, holott a szavaknak nagyon nagy súlya van. Megfontoltan, józanul kell döntéseket hozni, nehogy belesodródjunk a konfliktusba azzal, hogy Oroszország azt mondja, a NATO-val áll háborúban.
Magyarország azt szeretné, hogy minél előbb vége legyen a háborúnak, és „a lehető legkevésbé tápláljuk” azt. Álláspontunk az, hogy „elítéljük Oroszország agresszióját és támogatjuk Ukrajnát” – hangsúlyozta az államfő.
Novák Katalin kijelentette: a magyar álláspont szerint ha „fegyvereket szállítunk, folyamatos háborús retorikát folytatunk” – miszerint az európaiak háborúznak Oroszországgal, a Nyugat a Kelettel -, akkor „félő, hogy egyik napról a másikra egy világháborúban találhatjuk magunkat”.
Novák Katalin arra a kérdésre, hogy lehet-e ismét kötelező sorkatonaság, úgy reagált: nem lát erre esélyt, igaz sok országban vannak róla viták. Helyesnek tartja ugyanakkor az önkéntes tartalékos katonai szolgálatot, aminek van valódi tartalma.
A csurgói Csokonai Vitéz Mihály Gimnázium, Általános Iskola és Kollégium diákjaival folytatott eszmecserén részt vett Szászfalvi László, a térség országgyűlési képviselője (KDNP) és Füstösné Ábrahám Judit igazgató is.

A magyarok szeretetre méltó emberek, mondta az államfő a női polgármestereknek
Somogy vármegyei látogatásának zárónapján az államfő pénteken reggel Kaposváron a női röplabdacsapattal edzett, majd Böhönyén 35 somogyi női polgármesterrel folytatott eszmecserét. Utóbbin annak a véleményének adott hangot, hogy egy település vezetőinek és intézményvezetőinek jó döntései, értékválasztása generációkon átívelően is meghatározó lehet a település életében.
Novák Katalin szavai szerint a női polgármesterek a tisztségükkel járó feladatok megoldása mellett tudják, hogy ezen felül milyen minden nap helyt állni a család életében is.
A köztársasági elnök szólt arról, hogy bár szeretne Magyarország minden vármegyéjében látogatást tenni, sok külföldi feladat is vár rá, hogy reálisabbá tegye a magyar országképet, a magyarokat „ne csak rosszindulatú híresztelések, újságcikkek alapján ítéljék meg”.
„Ha megismernek, általában meg is szeretnek bennünket, mert a magyarok szeretetre méltó emberek” – fogalmazott.
Zsoldos Márta Piroska, Böhönye független polgármestere közölte: a több mint 2200 lakosú község vezetése azon dolgozik, hogy az ott élők komfortérzetét növelje, elősegítse a munkahelyteremtést.
Barcson turisztikai központot adott át Novák Katalin
Átadták a mintegy 400 millió forintból kialakított turisztikai központot Barcson pénteken. Novák Katalin az eseményen azt hangsúlyozta: a beruházás jó példa arra, hogy ha bölcs döntések születnek Brüsszelben, azzal a helyi közösségek és Európa is gazdagodik.

A köztársasági elnök a Somogy vármegyei látogatásának második napján, a Dráva parton álló egykori sótároló felújításával és átépítésével létrehozott központ előtt úgy fogalmazott, hogy „ma megbizonyosodhatunk arról, milyen előnyei vannak az uniós tagságnak”, amennyiben a brüsszeli döntéshozók azzal foglalkoznak, amivel foglalkozniuk kell”.
Novák Katalin felhívta a figyelmet arra, hogy Horvátország már a schengeni övezet tagja, a magyar-horvát határ szabadon átjárhatóvá vált, a Dráva már nem szétválasztja, hanem kapocsként köti össze Magyarországot és Horvátországot.
