161 ezer forint lesz a minimálbér

Január elsejétől a minimálbér bruttó összege 161 ezer forintra, a garantált bérminimum pedig 210 600 forintra emelkedik, a növekedés mindkét esetben 8-8 százalékos – jelentette be Varga Mihály tegnap, írta az MTI.

A pénzügyminiszter közölte: a magyar gazdaság idén kimagasló mértékű növekedést produkált, a GDP várhatóan közel 5 százalékkal emelkedett 2019-ben: a Pénzügyminisztérium számításai szerint éves átlagban 4,9 százalékkal. Ezt a növekedést a kétszámjegyű béremelkedés is nagyban támogatja a fogyasztás erősödésén keresztül – tette hozzá a tárcavezető. Elmondta: a minimálbérről szóló döntés még idén megjelenik a Magyar Közlönyben.
Varga Mihály kifejtette: az idei bértárgyalások a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumán folytatódhattak a kiváló makrogazdasági adatoknak köszönhetően, mely feltétele volt a tárgyalások újraindításának. A munkáltatói és a munkavállalói érdekképviseletek között az egyeztetések azonban nem vezettek eredményre.
A miniszter közölte: a kötelező legkisebb bérek a 2018. végén – a hatéves bérmegállapodás keretén belül – kötött két évre szóló egyezségnek megfelelően növekednek.
Varga Mihály emlékeztetett arra: 2010 és 2018 között a nettó keresetek reálértéke kedvezmények nélkül mérve 40,6 százalékkal, a családi kedvezmények figyelembevételével átlagosan 47,2 százalékkal nőtt. 

Azt üzente a kormány, hogy hiába dolgozunk többet, nem keresünk többet. Összekacsintott a kormány a munkaadókkal, és kijátszották a dolgozókat – így értékelte a 24.hu internetes lapnak Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke a  pénzügyminiszter bejelentését. Kordás rámutatott: a 8-8 százalékos emelkedés ugyan megfelel a korábbi bérmegállapodásnak, azonban ez elfogadhatatlan, mert a kormányzati oldal a szakszervezetek kérése ellenére nem hívta össze a feleket, nem tárgyalta újra a bérmegállapodást, és az emelés mértéke is messze elmarad attól, amit a gazdaság teljesítménye lehetővé tenne.

Mint mondta, a paktum alapján indokolt újratárgyalni a bérmegállapodást, ha a gazdasági mutatók (GDP, infláció, termelékenység) a tervezettől összességében 2 százalékkal eltérnek. Mindhárom mutató túlteljesült, a kormány mégsem hívta össze az egyeztető tárgyalást. A többletteljesítményből a kormányzat részesül az adóbevételeken keresztül, a vállalkozások a nyereség révén kasszíroznak, a munkások azonban hiába dolgoznak többet, nem keresnek többet – fordította le Kordás a kormányzati döntés üzenetét a lapnak.