Elégedetlenek a magyarok a vészhelyzet gazdasági kezelésével
Rosszul teljesített a vészhelyzet gazdasági problémáinak kezelése terén a kormány egy felmérés szerint. Egy másikban a résztvevők 12,5%-ának mondtak fel egy éven belül. A bizonytalanság az emberek legnagyobb gondja.
Tavaly júniusban járt le a határozott idejű szerződése Ágnesnak, amit a munkáltatója nem hosszabbított meg. Azóta állástalan a harmincas éveiben járó nagyatádi nő. Három hónapig kapta a munkanélküli segélyt, azóta nincs bevétele. A társadalombiztosítását azonban fizetnie kell, ez most havi 8 ezer forintjába kerül. Több munkahelyre is beadta a jelentkezését, de eddig sehova sem vették fel.
– A munkaügyi központban azt mondták, mivel felsőfokú végzettségem van, csak közmunkára tudnának közvetíteni – mesélte Ágnes. – Anyukám nyugdíjából és a tartalékaimból élünk.
István október óta kényszerűen van otthon: az ötvenes nagyatádi férfi a vendéglátásban dolgozott Németországban.
– Nyolc éve külföldön dolgozom, ott voltam regisztrált munkanélküli is – vázolta a helyzetét. – Három hónapig kaptam is az ellátást, tovább csak azért nem, mert közben hazajöttem. A tartalékaimból egyelőre elvagyok. Németországban május elejére tervezték a nyitást, de a hírek szerint lehet, hogy június közepe lesz belőle.
A dolgozók fele kiégettnek érzi magát
A legrosszabb a bizonytalanság érzése, a hosszú távú tervezhetőség hiánya – válaszolták a legtöbben a HR Portál friss online felmérésében, amelyben a munkavállalók a „Covid-évről” nyilatkoztak. Minden nyolcadik kitöltőnek felmondtak egy évvel ezelőtti munkahelyén. A dolgozók fele pedig kiégettnek érzi magát.
A felmérés készítői megkérdezték azt is, hogy a kitöltő a tavaly márciusi helyzethez képest most hol dolgozik. 78% mondta azt, hogy ugyanott, 6,5 százalékot elbocsátottak és nincs munkája, 6 százalékot szintén elküldtek, de időközben talált új munkahelyet, 10% pedig saját elhatározásból váltott. Összesen tehát a felmérésben résztvevők 12,5 százalékának mondott fel munkaadója az utóbbi egy évben.
Majdnem kétszer többen elégedetlenek a kormány veszélyhelyzetben hozott gazdasági intézkedéseivel
58 százalék válaszolt így, míg csupán 32 százalék volt inkább elégedett. Az aktív korú lakosság mindhárom csoportja (18-29, a 30-44, a 45-59 évesek) zömmel úgy véli, hogy a kormány nem teljesített jól a vészhelyzet gazdasági problémáinak kezelése terén, de még az inaktív korú nyugdíjasok közel fele is hasonlóképpen vélekedett – derült ki a Publicus Intézet Népszava felkérésére készített március végi felméréséből.
A társadalom nagy részét érintő gazdasági jellegű kormányzati intézkedésekkel, például a bevételtől eleső ágazatok támogatásával, a bértámogatásokkal vagy a táppénz kezelésével kapcsolatban még a fideszesek negyede is nemtetszését fejezte ki.
(A cikkben szereplő keresztnevek nem a riportalanyok valódi nevei.)
