Ennyire leszakadtunk Nyugat-Európától

Fizetések terén, gazdaságilag és egészségi állapot tekintetében is messze elmaradunk a nyugat-európai országoktól. Régiónk a legrosszabb átlagfizetésű és a legnagyobb népességcsökkenést megélő térségek közé tartozik.

Magyarországon egyedül Budapest közelíti meg az európai áltagfizetések szintjét, ám azt túllépni fővárosunknak sem sikerült. Hazánk óriási lemaradással küszködik. Ahogy azt a HVG is megírta, az Eurostat legfrissebb statisztikai atlaszában jól játszik, mekkora szakadék tátong a nyugati és kelet-európai országok között. Máig is látható a markáns vonal, ahol egykor a vasfüggöny kettévágta kontinensünket: a gazdasági különbségek azóta sem csökkentek, sőt, szinte rosszabb a helyzet, mint akkor.

Megmutatjuk azt az 5 térképet, amelyek látványosan bemutatják, mekkora különbség van nyugat és kelet között, illetve, hogy hazánk mennyire lemaradt a többi térséghez képest.

1. Egy lakóra jutó GDP

A térképen jól látszik, hogy a dél-dunántúli térség teljesítménye az EU-átlag felét sem éri el (44%), míg például az osztrák átlagot mutató felső-ausztriai régió az uniós átlag 130%-át produkálja.

Egy lakosra jutó GDP: kékkel az EU-átlag fölötti régiók, lilával az átlag alattiak.
Egy lakosra jutó GDP: kékkel az EU-átlag fölötti régiók, lilával az átlag alattiak.

2. Fizetések

Mintha ma is állna a vasfüggöny: még Nyugat- és Kelet-Németország közt is látványos az eltérés. Ami számunkra nagyon rossz hír: Magyarország keleti és déli része – beleértve Somogyot is – még Lengyelországtól, Csehországtól és Szlovákiától is leszakadt. Leginkább a balkáni helyzetre hasonlít a miénk: a román és a bolgár fizetésekkel vagyunk egy szinten. A dél-dunántúli térség a fenti példában említett Felső-Ausztriához képest a harmadánál is kevesebb fizetéssel szerénykedik.

Átlagfizetések (vásárlóerő-paritáson számolva)
Átlagfizetések (vásárlóerő-paritáson számolva)

3. Egy munkaóra hozzáadott értéke

A térkép alapján Nyugat- és Kelet-Európa két különálló világ. A munkaórák hozzáadott értékét tekintve még az uniós átlag felét sem érjük el. Rendkívül figyelmeztető, mennyire gyenge a hazai termelékenység.

Egy munkaóra hozzáadott értéke. Kékkel az EU-átlag fölötti, lilával az az alatti régiók. Sötétlilával azok a régiók, ahol az érték az EU-átlag felét sem éri el.
Egy munkaóra hozzáadott értéke. Kékkel az EU-átlag fölötti, lilával az az alatti régiók. Sötétlilával azok a régiók, ahol az érték az EU-átlag felét sem éri el.

4. Születéskor várható élettartam

A születéskor várható élettartam egyik fontos befolyásoló tényezője az anyagi helyzet: ha ez rossz, az nagy mértékben csökkentheti várható élettartamot. A térképen jól látszik, hogy Európa gazdagabb részein a 2016-ban született gyerekek átlagosan 84 évnél is hosszabb életre számíthatnak. A közép-kelet-európai régióban egyedül Csehország, valamint Lengyelország egyes régióinak várható élettartama érte el legalább a 78-79 évet. Magyarországon ez csupán 76 év.

Születéskor várható élettartam 2016-ban. A világos területeken 78 év alatt, a legsötétebbeken 84 év fölött.
Születéskor várható élettartam 2016-ban. A világos területeken 78 év alatt, a legsötétebbeken 84 év fölött.

5. Népességváltozás

A természetes fogyás vagy a népességbővülés mellett a be- és a kivándorlás is figyelembe vették a népességváltozás vizsgálatában. Ennek értelmében levonhatók következtetések azzal kapcsolatban is, hogy milyen az egészségügy, és mennyire éri meg egy-egy megyében élni. Nincs okunk bizakodásra: Magyarországon csupán Pest megye (feltételezhetően az vonzáskörzetbe kiköltöző budapestiek okán), illetve Győr-Moson-Sopron megye lakossága nőtt 2016-ban. Hazánk 11 megyéje, köztük Somogy is a legnagyobb népességcsökkenést átélt térségek közé tartozik.

Megosztás