Eltűnhetnek a kedvenc bogyós gyümölcseink
Csaknem huszadára csökkent az éves hazai málnatermés az elmúlt két évtizedben. Az időjárás változása, a munkaerőhiány és a külföldi behozatal miatt el is tűnhetnek a nyári bogyós gyümölcsök a hazai termelőföldekről.
Egy-két évtizede még összesen hétezer hektáron termesztettek málnát a hazai gazdák, ma már azonban csupán száz hektáron takarítják be az egyik legkedveltebb nyári bogyós gyümölcsöt – írja a Magyar Idők. Apáti Ferenc, a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (FruitVeB) alelnöke a lapnak elmondta: a nyolcvanas években évente 40-60 ezer tonna málnát termeltek ki 7000 hektárról, és még a kétezres évek elején is 1200-1400 hektárnyi területen termesztették a gyümölcsöt. Akkor ez évi 15 ezer tonna málnatermést jelentett. Mára csupán 100 hektáron mindössze 600-800 tonnányi málna terem.
A cikkben két nagy problémát emelnek ki, ami a súlyos visszaesés hátterében áll. Az elmúlt 10-15 év klimatikus változásai nem kedveznek a legkedveltebb bogyós gyümölcsöknek. A málna, a szeder és a fekete ribiszke nem bírja az aszályos, forró, nyári időjárást. A kánikula gátolja a növények rügyképződését, ami miatt a következő évben gyengébb termésre kell számítania a termelőknek. Ráadásul a málna és a szeder számára a jelenleg is jellemző meleg, de csapadékos idő sem kedvező. Ilyenkor ugyanis könnyen terjed a szürkerothadás nevű betegség, amely ellen a gazdáknak nagyon nehéz védekezniük.
A másik nagy problémát a munkaerőhiány okozza. Az eperhez hasonlóan a málna és a szeder betakarítása gépekkel nem lehetséges. Apáti szerint egy ültetvény gondozása egy évben összesen nagyjából 4000 munkaórát vesz igénybe (a szántóföldek művelése csupán 10-20 óra, míg egy almás kert ápolása 500-800 munkaórát igényel évente). Nagy hátrány az is, hogy egy ilyen termőterületen csupán pár hónapnyi munkaviszonyt tudnak ajánlani a gazdák, és ezek az időszakok sem egybefüggőek. Azok a munkások azonban, akiket még be lehet vonni a mezőgazdaságba, többnyire csak olyan területeken vállalnak munkát, ahol egész évben tudják őket foglalkoztatni.
A becslések szerint a magyar málna fele kerül friss piacra. Ez többnyire családi gazdaságokból származó gyümölcs, ahol egy hektárnál is kisebb területen termelnek a gazdák. Az összes málna másik fele a feldolgozóiparba kerül, és többnyire fagyasztott gyümölcsként értékesítik. Ez esetben gyakran a feldolgozó egyben termelő is. A külföldi mirelit behozatal azonban nagy versenyt eredményez: Lengyelországból és Szerbiából is olcsóbban szállítják be a málnát. Apáti szerint a klimatikus változások miatt nem tudjuk felvenni a versenyt ezekkel az országokkal, így lassan eltűnhetnek hazánkban a málna, a szeder és a ribiszke ültetvények.
Forrás: Magyar Idők
A nyitókép illusztráció! (Fotó: PixaBay)
