A nagyhét elcsendesülését, amit Jézus tragikus halála miatt tartanak a hívők, örömteli szertartás követi. Még az is ismeri, aki nem tartja magát vallásosnak. A nagyszombati körmenet Jézus feltámadásának állít emléket.
Tűzszenteléssel kezdődött a nagyszombati szertartások sora a Nagyatádi Szent Kereszt Plébánián. A lángról meggyújtották a húsvéti gyertyát, amely továbbadva az apró fénypontot, minden jelenlévő gyertyáját lángra lobbantotta az elsötétített templomban. Ez jelképezi, hogy Jézus feltámadásával fényt és reményt hirdet az emberiségnek, feltámadásával legyőzi a halált, mint ahogyan a fény is győzedelmeskedik a sötétség felett.
Az ősi keresztény egyházban húsvét vigíliája (vagyis éjszakája) volt a keresztelés éjszakája. A mai napig a feltámadási szertartás egyik meghatározó eleme a megkereszteltek hitének megújulása, akik évről-évre újra megerősítik hitüket. A szentmise keretein belül pedig általában keresztelőre is sor kerül.
Bár idén meglehetősen barátságtalan időjárás jellemezte a nagyszombatot, mire a feltámadási körmenetnek elérkezett az ideje, már éppen elállt az eső. Égő gyertyákkal a kezükben indultak a nagyatádi katolikusok, hogy hírül vigyék minden embernek: Krisztus feltámadt!
– Szombaton van a gyönyörű, a legszebb szertartás, amiből mindig merít az egyház. Nagyon hosszú szertartás, amivel visszaemlékezünk, hogy Jézus nemcsak meghalt nagypénteken, hanem vasárnap ünnepélyesen feltámadt. Szt. Pál azt mondja, ha nincs feltámadás, hiába a mi hitünk. De mi tudjuk, hogy Jézus feltámadt, és vele együtt mi is fel fogunk támadni. – magyarázta a szertartás lényegét Roca Dániel, nagyatádi plébános.