Hadházy: nem elég a beszéd, tenni is kell!
A két legfőbb feladatunk: az Európai Ügyészséghez való csatlakozás és a kormányzati propaganda, a néphülyítő média leállítása – nyilatkozta Hadházy Ákos aláírásgyűjtő országjárása nagyatádi állomásán.
Hadházy Ákos, az LMP korábbi társelnöke, ma pedig már független országgyűlési képviselő tegnap városunkban járt, hogy aláírásokat gyűjtsön Magyarországnak az Európai Ügyészséghez való csatlakozásához. A nap folyamán sok nagyatádi megfordult a standnál: lehetőség nyílt szóba elegyedni a politikussal a témával kapcsolatban. A képviselő legfontosabb céljának az országban zajló korrupciós ügyek megfékezését, és a felelősök bíróság elé állítását tekinti. 2016 óta a heti kormányinfó mintájára korrupcióinfó elnevezésű sajtótájékoztatókat tart. Ezeken, mint mondja, újabb és újabb, az arcátlanság fogalmát kimerítő ügyeket tár fel arról, hova tűnnek el az uniós támogatások milliói. Egyebek között erről is kérdeztük a képviselőt az aláírásgyűjtés közben.
– Eddig 150 korrupcióinfót tartottam. Összesen 3 esetben indítottak ellenem becsületsértési pert, ebből egyetlen egyszer marasztaltak el. Ezzel szemben én 40 feljelentést tettem olyan esetekben, ahol egyértelműek voltak a visszaélések. Ebből 20-ban elindították a nyomozást. Mondok egy példát: az Európai Unió 25 millió forintot adott arra, hogy összeállítsanak egy kísérleti nyúltenyésztési és kerttervezési tankönyvet 10-12 éves gyerekeknek. Mivel valamelyest értek a témához, beleolvasgattam, és eléggé meglepő dolgokat találtam. Például azt olvastam, hogy a nyúlnak a gyűrűsféreg a leggyakoribb külső élősködője. Ezen kissé meglepődtem, így utánajártam a felhasznált irodalomnak. Mint kiderült, egy 1992-es minnesotai tanulmány tükörfordítása volt a könyv, a kérdéses élősködő a „ring worm”, ami egy gombás fertőzés angol neve, de semmi köze a gyűrűsféreghez, legfeljebb, ha a nyulat elássuk a földbe. Ez szerintem a szemtelenség netovábbja volt, kifizetni egy új kísérleti tankönyvre 25 milliót, ehhez képest egy lopott, amerikai, elavult tananyagot adnak el. Úgy véltem, a tettesek biztosan nem fogják megúszni. Ehhez képest ebben az esetben is megtagadták a nyomozást. Az ügyészség azzal indokolta, hogy megkérdezték az ügyben az EMMI-t, akik azt válaszolták, hogy ez így nekik megfelelő, mert végül is kaptak egy tankönyvet. A slusszpoén ebben a történetben, hogy én azt hittem, hogy egy magányos kis cég az elkövető (100 Magyar Falu). Mint kiderült, a cégtulajdonos fizette Semjén Zsoltnak a fellógatott szarvasait. A lényeg, hogy itt sem indult el a nyomozás.
Mi történne, ha csatlakoznánk az uniós ügyészséghez?
Ha csatlakozunk az Európai Ügyészséghez, akkor a kormány állításával szemben nem adjuk fel a szuverenitásunkat, ugyanis ez úgy fog működni, hogy továbbra is a magyar állam ügyészei fognak nyomozni, és minden ügynek lesz egy három fős kollokvium az élén, melynek tagjai három európai ország ügyészei, akik felügyelni fogják ezt a nyomozást. Ők fogják eldönteni, hogy az adott nyomozati adatok alapján legyen-e vádemelés, vagy sem. Ami még fontosabb: a vádemelés végén pedig magyar bíró fog ítéletet hozni. Tehát nem arról van szó, hogy külföldi politikusok büntetik majd Orbánt a bevándorlás-ellenességért. Ők azt felügyelnék, hogy olyan ne fordulhasson elő, hogy a legfőbb ügyész bármikor lezárhasson egy nyomozást. Elvileg a magyar ügyészség a legfüggetlenebb szervezet, az egyetlen, amely törvényen felül áll, és senki nem vizsgálhatja a tevékenységét. A gyakorlatban viszont láthatjuk, hogy sokszor a legegyértelműbb esetekben sem végez megfelelő nyomozást. A Tiborcz ügyben is még csak a látszatát sem keltette.
A 40 feljelentésből mennyiben történt érdemben nyomozás?
Sok esetben elképesztő indokokkal zárnak le nyomozásokat. A 40-ből 20-ban indult nyomozás, és körülbelül 10 az, amelyik áll. Ezeknél az az eljárás, hogy késleltetik. Például az Öveges program vagy a Farkas Flórián Híd a munka világába című program esetében. Utóbbiban már annyira kínos volt az ügy, hogy az állam is inkább visszakérte elvileg a pénzt. Vissza is kapta, de úgy, hogy először még egyszer odaadta, és azt kapta vissza. De ebben az ügyben is már 4 éve, amióta megtettem a feljelentést, még mindig nincsen gyanúsított sem. Annak ellenére, hogy minden szerződést, kifizetési bizonylatot Farkas Flórián írt alá. Ilyenkor azt csinálja az ügyész, hogy húzza az ügyeket.
Nem fél attól, hogy célponttá válhat?
Ha félne az ember, akkor nem csinálná. 3 hónappal ezelőtt még azt mondtam volna, hogy egyáltalán nem. Azonban a tévészékház esetében eléggé erőszakosan léptek fel ellenünk, és se a rendőrség, se az ügyészség nem tett ez ügyben semmit. Ennek van egy olyan üzenete, hogy az ellenzéki képviselőkkel szemben bármit meg lehet tenni, nem kapunk védelmet. Az eset óta pedig egyre gyakoribb, hogy szemtől szembe komoly és erőszakos beszólásokat kapunk. Ez egyébként egy tudatos hatalmi technika: mostanában a féldiktatúráknál már nem az a módi, hogy a saját rendőrségét felhasználva követ el erőszakot, hanem felhergeli az embereit, illetve megüzeni, hogy nem védjük meg az embereket. Ennek ellenére ki merem jelenteni, és ez nem csak egy frázis a részemről, hogy ők sokkal inkább félnek. Az MTVA igazgatója el is mondja, hogy mennyire rettegnek. Van is mitől: nem a fizikai agressziótól, hanem az igazságszolgáltatástól. Ők ezt nagyon jól tudják: ha visszafordulnának azon az úton, amin elindultak, akkor nem tudnák elkerülni a börtönt. Éppen ezért ők maguktól nem is fognak visszafordulni, nem fogják feladni a tévészékházat, nem fogják feladni a propagandát, maguktól nem fogják abbahagyni az uniós pénzek kifosztását, hiszen az is kell ahhoz, hogy az embereiket kifizessék. Amíg úgy érzik, hogy kezelni tudják az emberek elégedetlenségét, addig nem mennek tovább. De ha ez a gazdasági kártyavár még jobban kezd összeomlani, akkor ezen az úton, ami a diktatúra felé vezet, ők még inkább előremennek. Ezért úgy gondolom, hogy ez a két legfőbb feladatunk: az Európai Ügyészséghez való csatlakozás és a kormányzati propaganda, a néphülyítő média leállítása. Sajnos, ma már nem az a kérdés, hogy lehet-e igazat mondani a kormányról, hanem az, hogy hol és mennyi helyen? Jelenleg a kormány határozza meg, hogy az igazság mennyi emberhez juthat el. Nem titok, hogy a kormány a sajtó nagy részét már felvásárolta. És azokban a városokban, ahol a Fidesz vezeti az önkormányzatokat, a helyi média nagy részét is ők birtokolják. Így az emberek 70-80 százalékát ezek a hírek érik el.
Ön szerint mit kellene tennie az ellenzéknek a változásért?
A múlt év vége óta már legalább szóba állnak egymással a pártok. De ez még csak az alap. Az ellenzéki pártok közötti együttműködés szükséges, de nem elegendő feltétel. A március 15-i beszédemben is azt mondtam: nagyon sokat beszélünk, de nagyon hiányzik a munka. Csak emberről emberre lehet másokat meggyőzni, különösen a mai világban, ahol alig van médiafelülete az ellenzéknek. Ezért dolgozni kell. A másik, hogy meg kell szerveznünk magunkat. Már ott tart az ellenzék sok esetben, hogy nincs szervezettség: minden faluban kéne lennie valakinek, aki felvállalja, hogy ellenzéki, és tudunk is róla. Akit be lehet küldeni egy szavazókörbe: 2018-ban a szavazókörök felében nem voltak. A harmadik és egyben legnehezebb feladat: elszántnak és kitartónak kell lenni. Nagyon sokszor hallottunk szép szónoklatokat és felszólalásokat, de az ebben megfogalmazott tetteket végig is kell vinni. Akkortól beszélhetünk arról, hogy van esély a változásra, ha egyrészt például végigvisszük ezt az Európai Ügyészséghez való csatlakozási kezdeményezést – ez legyen a főbástya. A másik pedig a kormánypropaganda és a média: nem elég az ellenzéknek egyszerűen csak megjelenni a médiában, ez a kérdés akkor tekinthető befejezettnek, ha elértük vele az eredményt. Vegyük például a szerbek példáját: 15-20-szor is kimentek a tévéhez tüntetni. Ha abba beletörődünk, hogy adófizetői milliárdokból gyalázzanak és alázzanak meg minket, és hazudjanak rólunk folyamatosan, akkor gyakorlatilag meg is érdemeljük azt.
