Bajban a magyar élelmiszer, valakinek lépnie kell
A munkahelyek megőrzését és a hazai gazdaság fellendítését is segítené, ha nőne a magyar élelmiszerek forgalma. Ez gyártó és fogyasztó közös felelőssége kell, hogy legyen. Kampányt indítottak a hazai népszerűsítéséért.
„A Hazai minden előtt!” címmel indít társadalmi célú kampányt a Médiaunió Alapítvány, amely ezzel szeretne hozzájárulni a magyar élelmiszerek iránti vásárlási kedv növeléséhez, amire a hazai vállalkozásoknak igen nagy szükségük lenne. A Médiaunió 2018. évi társadalmi célú kampánya megoldást keres a csiki-csuki állapotra: segíti a magyar embereket a boltok polcai mellett hozott döntésük jelentőségének felismerésében, miközben a gyártókat arra biztatja, hogy vállalják a pluszköltségek rizikóját a származási hely feltüntetése érdekében. Ki lép előbb?
Nem férhet hozzá kétség, hogy szükség lenne a magyar élelmiszerek forgalmának növelésére, mert ezzel nemcsak százezer magyar ember zömmel vidéki munkahelyét lehetne megőrizni, hanem – a szektor mérete és beágyazottsága miatt – a magyar gazdaság teljesítményére is pozitív hatást gyakorolna. Emellett a jelenlegi mintegy hetven százalékról tovább nőhetne a magyar élelmiszerek aránya a boltokban.
Tény, hogy a mai magyar élelmiszerpiacot elsősorban az árverseny uralja, ugyanakkor egyre növekszik azoknak a vásárlóknak a száma, akik az ár mellett a származási hely szerint is válogatnának a termékek között. A logika azt mutatná, hogy a helyzet megoldása egyszerű: mindössze arra van szükség, hogy az élelmiszereken világosan fel legyen tüntetve azok származási helye. A kiábrándító valóság viszont az, hogy nem létezik a gyártókat erre a lépésre kötelező jogszabály, ez ugyanis olyan kötelezettségekkel jár – például az alapanyag-beszerzés terén –, amelyek a költségek emelkedését eredményezik. Magyarul csak akkor tüntetik fel a származási helyet, ha ettől a termék iránti kereslet növekedése várható a magasabb ár ellenére is. Vegyünk például egy hazai sajtgyárat. Amennyiben a hazai gyártó tudná, hogy ha külön ráírja a sajtra, hogy itthon állították elő és az ezzel járó drágulás ellenére is az ő sajtjukat vennék a vásárlók, akkor bizonyosan feltüntetné a származást. Ebből a piaci törvényszerűségek alapján az következik, hogy minél többen keresik a hazai gyártású élelmiszereket, annál nagyobb valószínűséggel írják majd rá a gyártók, hogy ezt a terméket Magyarországon állították elő.
Ezen a helyzeten próbál segíteni a Médiaunió Alapítvány kampánya azzal, hogy egyidejű cselekvésre ösztönzi a gyártókat és a fogyasztókat: az egyik keresse az információt, a másik pedig tüntesse fel.
De miből tudja egy vásárló, hogy melyik a magyar élelmiszer?
A helyzet már most sem reménytelen. A termékek egy részén védjegyek segítik a tájékozódást, az előre csomagolt élelmiszerek esetében pedig akkor mehet biztosra a vásárló, ha azt a terméket választja, amelynek a címkéjén nemcsak a forgalmazó, hanem a hazai gyártó is fel van tüntetve.
A hazai gazdaság támogatása mellett miért jó mindez a vásárlóknak?
Ha minél több magyar élelmiszer kerül az asztalra, nemcsak a hazai élelmiszergazdaság jár jól, hanem a magyar családok is. Hiszen az egyik rendelkezésre álló felmérés szerint a magyar vásárlók számára a legfontosabb szempont, hogy az általuk megvásárolt élelmiszer finom legyen és biztonságos, az utóbbit az európai uniós és a hazai jogszabályok, illetve a magyar hatóságok szigorú ellenőrzési lánca biztosítja. Tehát ha „A Hazai minden előtt!” gondolattal megy el egy család vásárolni, minden étkezéskor biztonságos magyar élelmiszert fogyaszthatnak!
A Médiaunió Alapítvány 2018. évi kampányához televíziók, rádiók, plakátforgalmazók, a nyomtatott és elektronikus sajtó szereplői ajánlották fel felületeiket, hogy egy éven keresztül futhasson ez a fontos társadalmi üzenet. A kampány honlapja a www.keresdahazait.hu, FB-oldala pedig az Itthonról Otthonra portál. A reklámfilm június 1-jétől látható a televízióban – itt nézhető meg, illetve innen osztható: https://www.youtube.com/watch?v=JNKrE3fgHIc.
A nyitókép illusztráció! (Forrás: Youtube)
